A kertészetek nagy figyelmet fordítanak a nitrogénre, amely a többi makroelemhez és nyomelemhez hasonlóan nélkülözhetetlen a növények számára. Szakértőnk az alábbiakban elmagyarázza, mi a nitrogén szerepe, miért olyan fontos a növényeknek, és milyen formában lehet kijuttatni a kultúrának.
A nitrogén (N) egy elem, amely a légkörben is megtalálható. Az emberi szervezetnek nincs szüksége a belélegzett nitrogénre, de a növények annál inkább igénylik. Ezért végeznek nitrogénpótlást a kertészetekben.
A nitrogén létfontosságú a növények számára, különösen a növekedési (vegetatív) fázisban. Ennek a tápanyagnak köszönhető a sejtmegnyúlás és a levelek fejlődése. Ezért szoktak a gazdák plusz nitrogént kijuttatni trágyázás útján, főleg a növekedési fázisban.
Emellett a nitrogén elengedhetetlen a fotoszintézishez is. A növények klorofillt állítanak elő a nitrogénből. A klorofill nélkülözhetetlen a fotoszintézishez, melynek során a szén-dioxid oxigénné és glükózzá alakul.
A többi tápanyaghoz hasonlóan a nitrogénbevitelt is korlátozni kell. A nitrogén túladagolása esetén megnő a betegségek kockázata, a levelek petyhüdtek és sötétzöldek lesznek. További tünetei a túlzott növekedés és a későbbi érés.
Ha az idősebb levelek sárgulnak vagy világoszöldre színeződnek, megtörik a növények fejlődése, vagy hirtelen burjánzásnak indul a gyökérzet, az a nitrogénhiány jele lehet.
Minden növénynél előfordulhat nitrogénhiány, amit a fejlődés megakadásáról, a levelek hullásáról és a szár vöröses vagy lilás elszíneződéséről lehet felismerni.
A nitrogénhiánynak számos oka lehet. Ha a talaj vagy termesztőközeg túl sok káliumot, cinket vagy mangánt tartalmaz, súlyos nitrogénhiány alakulhat ki, csakúgy, mint túlzott mennyiségű klorid eseténe.
Ha nitrogénhiány jeleit észleli, vegye figyelembe, hogy más is okozhatja a gyökérkörnyezet nem megfelelő működését, például károsodás, betegség vagy az alacsony hőmérséklet.
A hiányt plusz nitrogén kijuttatásával lehet orvosolni, amihez többféle forrás is felhasználható.
Karbamid:
A kijuttatott karbamidot előbb nitrogénné kell alakítaniuk a talajbeli mikroorganizmusoknak ahhoz, hogy a növények fel tudják venni. Talajlakó élőlények hiányában (például termesztőközeg esetén) nem ajánlott karbamidot használni, mivel nincs, ami lebontsa, és így a kultúra nem tudja hasznosítani a karbamidban található nitrogént. Végezetül ne feledje, hogy a karbamid nem vezetőképes.
Ammónia:
A karbamidhoz hasonlóan az ammónia is közvetett nitrogénforrás. A növény csak akkor tudja felvenni a benne levő nitrogént, ha a talajlakó élőlények előbb lebontják az ammóniát. A kultúra nitrogénigényének kielégítése érdekében ammónium-nitráttal bővítheti a tápoldatozási programot.
Nitrátok:
A karbamiddal és az ammóniával ellentétben a nitrát közvetlen nitrogénforrás, vagyis a kijuttatást követően a nitrogén azonnal elérhető a növények számára. Nitrogénpótlásra a kálium-nitrátot ajánljuk, amely gyorsan feloldódik, bár gyorsan ki is mosódik.
A fenti nitrogénforrások különböző tulajdonságaik miatt nem felelnek meg egyformán minden termesztőnek. Van, aki tökéletesen elégedett a karbamiddal, míg mások inkább valamilyen közvetlen forrást, például nitrátot használnak.
Termesztőközeg használata esetén nitrát formájában ajánlott kijuttatni a nitrogént, mivel ez az egyetlen olyan forrás, amelynek a hasznosításához nincs szükség talajlakó organizmusokra. A termesztőközeges művelés általános jellemzője, hogy nem támaszkodik a talajlakó élőlényekre.
Talajon való termesztés esetén nitrátot, karbamidot és ammóniát is használhat. A talajbéli mikroorganizmusok elvégzik a szükséges átalakítást. Ha a kultúra érzékeny az ammóniára, akkor inkább a karbamidot válassza nitrogénforrásként.
Minden kémiai és biológiai növényvédelmi termék alkalmazásakor a helyi jogi feltételeket és szabályokat kell figyelembe venni. A felhasználás során ügyeljen a biztonságra. Mindig olvassa el a címkét és a biztonsági adatlapot. Az egyes termékek értékesíthetősége az adott ország szabályozásaitól függ.